A jó termés érdekében a kertészek különféle fedőnövényeket és műtrágyákat használnak, amelyek a növényeket hasznos anyagokkal telítik. A zöldségtermesztők gyakran a rendelkezésre álló organikus anyagokat használják az ásványi műtrágyák vásárlásának költségeinek csökkentése érdekében. Néhányan sikeresen használta a tojáshéjat felső öntettel. Kalcium, foszfor és más elemek forrása, javítja a talaj szerkezetét, megvédi a növényeket a kártevőktől és a betegségektől.
tartalom
A tojáshéj hasznos tulajdonságai
Tiszta formájában a kalcium nagyon ritka természetű. Ezt a kémiai elemet általában karbonátok és sóik képviselik. Ebben a formában számos termékben megtalálható. A tojáshéjában a kalcium karbonát formájában van jelen. Ez az anyag a tojás kemény héjának 95% -át teszi ki.
A kalcium mellett a tojáshéj további 27 kémiai elemet is tartalmaz. Ide tartoznak:
- magnézium-karbonát;
- magnézium-foszfát;
- kálium;
- kén;
- vasat;
- alumínium.
Zúzott formában a kagyló hasznos a talaj lúgosítására. Ehhez hozzáadják őket agyagos, nehéz savas talajhoz. A héj további hatása ezzel a felhasználási módszerrel a talaj dúsítása nyomelemekkel és ásványi anyagokkal. A héj lazábbá teszi a talajt, javítja a növények gyökérzetének szellőztetését, telíti őket tápanyagokkal.
A kalciumtartalom miatt a héj behelyezése után javul a talaj vízelvezető tulajdonságai. A talaj nem reped, a gyökérzet nem károsodik. Sok kertész héjat használ a kártevők elkerülésére vagy bizonyos betegségek elleni védekezésre.
Héjak gyűjtése és előkészítése használatra
A nyers tojáshéj hosszú távú tárolása során a hidrogén-szulfid tartós szaga jelentkezik. Úgy tűnik, hogy a kemény héj belső részén a szerves fehérje lebomlik. Annak érdekében, hogy kellemetlen aromája ne jelenhessen meg, a nyersanyag előzetes előkészítését a javasolt módszerek egyikével kell elvégezni:
- Tárolás előtt a tojáshéjat csap alatt lemossák. Ugyanakkor az összes filmet, az alom nyomát és az egyéb szerves anyagokat gondosan eltávolítják. A mosás kissé csökkenti a héj hasznosságátde megakadályozza a kellemetlen szagok megjelenését.
- A másik feldolgozási módszer a sütés néhány percig a kemencében. Ez a kezelés felgyorsítja a kemény héj szárítását, és megkönnyíti az őrlést.
Amikor a héjak kiszáradnak, azokat bármilyen kényelmes módon őrlik. Ebben a formában kényelmes a talajba adása vagy a fedőréteg előkészítése. Az őrléshez használjon kávédarálót, húsdarálót vagy egyszerűen őröljön mozsártörővel egy habarcsban.
A szárított kagylókat rekeszekben vagy üvegedényekben tárolják.A nyersanyagokat kartondobozokba vagy papírzacskókba is hajtogathatjuk. A tartályokat száraz, szellőztetett helyen hagyják. Ebben a formában a tojáshéj jótékony tulajdonságai évekig fennmaradnak.
Tojáshéj tinktúra
Ezt a tinktúrát gyakran folyékony fedőrétegként használják. Használata releváns a beltéri termesztett palánták, az üvegházakban vagy a nyílt talajon termesztett növények, a házi virágok esetében. A hasznos műtrágya előállításához a kagyló nagy részeit használják. Javasoljuk, hogy nyers tojásból vegye be azokat, amelyeket nem vettek át hőkezelésnek, mivel több tápanyagot tartottak fenn.
A felső kötszer lépésről lépésre történő előkészítése:
- A kagyló felének tetejére egy üvegedénybe töltünk.
- A fennmaradó helyet meleg vízzel adjuk hozzá.
- A szorosan lezárt tartályt hagyjuk szobahőmérsékleten infundálni.
- Minden nap rázza meg az üvegek tartalmát. A folyadék zavarossága és a megjelenő kellemetlen szag jelzi a tinktúra készségét.
- A készterméket kiszűrjük és vízzel 1: 5 arányban készítjük.
Az ilyen öntettel növények és palánták öntözik. A fennmaradó alapanyagokat további 2-3 alkalommal lehet felhasználni a fedőréteg készítéséhez. Egyes zöldségtermelők olvadékot vagy esőt vesznek a szokásos csapvízzel együtt.
Tojáshéj-por használata
Poros állapotba aprított kemény tojáshéjat vezetnek be a talajba az állandó helyre történő átültetés során. Ehhez adjon egy marék héjat az elkészített kutakhoz, eloszlatva az anyagot a falak mentén.
főleg hasznos a paradicsom megtermékenyítéséhez és a borsot. Védi a fiatal növényeket a csúcskorhadástól. A dinnye, a káposzta és a padlizsán jól reagál a tojáshéjra. Hagyma vagy fokhagyma ültetésekor aprított héjat adnak az ágyak barázdáinak.
A talaj savasságának csökkentése érdekében ősszel a héjból származó port ásatásra készítik. Minden négyzetméterenként 1 csésze anyagot adunk hozzá. A talaj lazábbá tételéhez használjon durva port. A héj bomlása sokáig tart. Ezért egy ilyen felső öltözködés több évig működni fog.
Kártevő és betegségek elleni küzdelem
A talaj hasznos anyagokkal való gazdagítása és szerkezetének javítása mellett a tojáskemény héjakat néha használják a kártevők elriasztására és egyes növényi betegségek megelőzésére. Káposzta ültetésekor a por hozzáadása a kútba megakadályozza egy olyan betegség kialakulását, mint például a keel.
A nagy darab tojáshéj segít leküzdeni a zöldség- és bogyós növények meztelen csigáit. Ehhez a nagy darabokban előállított zúzott kagylókat azonos mennyiségben összekeverjük faszénnel vagy hamuval. A kapott tömeget elosztják az ágyak sorai között, ahol a meztelen csigák leggyakrabban jelennek meg. Az éles héjdarabok megkárosítják a meztelen csigák testét. Ezért inkább egy kényelmesebb helyet keresnek, ahol élni lehet.
A meztelen csigák mellett ily módon kiküszöbölhetők a talajban élő egyéb kártevők is. Ha palántákat ültet a lyukba, nagy darab héjat tehet a fiatal növényeknek a medve vagy a vakond ellen.
A tojáshéjat betakaríthatjuk folyamatosan, majd szabad műtrágyaként használhatjuk. A talajhéjak hasznosak a talaj szerkezetének javításában, hasznos elemekkel való telítettségében, a növények megóvásában a betegségektől és a kártevőktől.